A Projekt

A szennyvíziszapok konvencionális komposztálásának alternatív technológiája lehet a vermikomposztálás, amikor a kiindulási alapanyagba trágyagilisztákat juttatnak, így a szervesanyag lebontásának és átalakulásának hatékonyságát giliszták tevékenységével növelik. Vermikomposztálással, a konvencionális komposztáláshoz képest agronómiai értékében magasabb színvonalú termék állítható elő a kész anyag olyan tulajdonságai miatt, mint a kedvező szemcseméret-eloszlás, a növények számára könnyebben felvehető tápanyagok és a növényi növekedés-serkentő vegyületek jelenléte, a nagy metabolikus enzim aktivitás, valamint a jobb minőségű huminsav és humuszanyag tartalom. Mindezek mellett bizonyos szervetlen szennyezőket a giliszták képesek a közegükből kivonni és szervezetükben akkumulálni, és elősegítik a szerves szennyezők bontását is.

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet, mely a jelenleg hatályos magyarországi szabályozás, a hulladék státuszú anyagok hasznosítására vonatkozik. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok, valamint szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, növényekre és állatokra gyakorolt káros hatások. Amennyiben a kezelt szennyvíziszap/szennyvíziszap komposzt nem tartalmaz a 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletben előírtnál több toxikus anyagot és megfelel a minőségi követelményeknek is, termésnövelő anyaggá minősíthető.

Az érdi kommunális szennyvíziszapnak igen magas a TPH (ásványi olaj) tartalma (5000-6000 mg/kg), ami megakadályozza mezőgazdasági hasznosítását már az 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet szerint is (határérték TPH: 4000 mg/kg). A 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet alapján a réz esetében a túllépés 3-szoros (Cu határérték: 100 mg/kg), a TPH esetében pedig 50-szeres (TPH határérték: 100 mg/kg). Az eddigi kísérleteink alapján az érdi kommunális szennyvíziszap kizárólag vermikomposztálással való kezelése a képződő anyag kedvező tulajdonságai ellenére sem bizonyult hatékonynak, elsősorban a szennyvíziszap nagy TPH tartalma miatt.

A jelenlegi projekt fő célkitűzése a szennyvíziszap vermikomposztálási technológiájának a fejlesztése, ami a konvencionális komposztálás alapjaira épül. A fejlesztés lényege, hogy a vermikomposztálás megkezdése előtt lezajlik a szennyvíziszap konvencionális komposztálásának gyors „lebontási” szakasza, de azt követően az „átalakulási” folyamatot a giliszták végezik el. Külön kiegészítő technológiai elem a szénhidrogén bontást intenzifikáló oltóanyag alkalmazása. A cél a szükséges technológiai lépések és az optimális feltételek meghatározása, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság számára mind agronómiai, mind környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve jó minőségű szerves tápanyag legyen előállítható.

A technológia fejlesztése több tényezőt vizsgáló, kisléptékű és félüzemi prizmás kísérleteken keresztül történik, míg a legjobb minőségű vermikomposzt kedvezőtlen adottságú magyar és norvég talajra gyakorolt hatását tenyészedény kísérletben laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk. A projekt várható eredménye egy működőképes technológia kifejlesztése, amelynek segítségével a víztelenített szennyvíziszaphoz és a konvencionális komposzthoz képest jobb, akár a hulladékstátuszból kikerülő, termék minőségű anyag hozható létre. A technológia nagyban elősegítheti a szennyvíziszapok reciklizációját, ami nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is igen jelentős probléma.

A Zöld Ipari Innováció projekttámogatás nélkül az érdi szennyvíztisztítóból kikerülő iszap a vermikomposztálással sem lenne alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A K+F projekt megvalósítására létrejött konzorcium rendelkezik mindazon szakmai tapasztalattal (kutatási, projektmenedzsment, mérnöki, beruházás megvalósítási, pénzügyi), amely alkalmassá teszi a projekt sikeres végrehajtására. A projekt helyszíneként választott érdi telep rendelkezik továbbá azokkal az adottságokkal, infrastruktúrával és beruházói támogatottságokkal, amelyek révén a projektben kifejleszteni kívánt technológiai megoldások teljes mértékben alkalmazásra kerülhetnek és a K+F projekt eredményei beépülhetnek egy üzemszerű szennyvíziszap-kezelési technológiába, melynek eredményeként a csak deponálásra alkalmas szennyvíziszap hasznosítható trágyaszerré és talajjavító anyaggá tud átalakulni. Az utóbbi jelentőségét az is adja, hogy a magyarországi mezőgazdasági terület talajainak több, mint 15%-a kedvezőtlen adottságúnak számít jelenleg. A helyszíni adottságoknak köszönhetően Érd vonzáskörzetében fellelhetők a kísérletezésbe bevonni kívánt alapanyagok, valamint elérhetők a potenciális felhasználók (mezőgazdasági termelők, kertészetek), mely a projekt üzleti terve és fenntarthatósága szempontjából meghatározó tényező.