Projektzárás

2017.04.30-án lezárult az „Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására” című projekt, mely az Inno-Water Zrt., az Érd és Térsége Szennyvíz-elvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, valamint Norvég Bioökonómiai Kutatóintézet közreműködésével valósult meg.

A projekt célja a vermikomposztálási és hagyományos komposztálási technológia kombinációján alapuló új technológia kifejlesztése volt, amely segítségével előállítható végtermékben (gilisztahumusz) célzott szennyezőanyagok lényegesen kisebb koncentrációban vannak jelen, mint a kiindulási anyagként tekinthető kommunális, rothasztott szennyvíziszapban.

A szennyvíziszapok konvencionális komposztálásának alternatív vagy kiegészítő technológiája lehet a vermikomposztálás (gilisztás komposztálás), amely során a kiindulási alapanyagba trágyagilisztákat juttatunk, így a szervesanyagok lebontásának és átalakulásának hatékonyságát giliszták tevékenységével növeljük. A szakirodalmi ismereteink, illetve a projektet megelőzően nyert tapasztalataink alapján a vermikomposztálással a konvencionális komposztáláshoz képest agronómiai értékében magasabb színvonalú termék állítható elő a kész anyag olyan tulajdonságai miatt, mint a kedvező szemcseméret-eloszlás, növények számára könnyebben felvehető tápanyagok és növényi növekedés-serkentő vegyületek jelenléte, nagy metabolikus enzim aktivitás, jobb minőségű huminsav és humuszanyag tartalom. Mindezek mellett bizonyos szervetlen szennyezőket a giliszták képesek a közegükből kivonni és szervezetükben akkumulálni, valamint elősegítik a szerves szennyezők bontását is.

A szennyvíziszap vermikomposztálási technológiájának mostani projektünk keretében megvalósított fejlesztése a konvencionális komposztálás alapjaira épült. A fejlesztés lényege, hogy a vermikomposztálás megkezdése előtt lezajlik a szennyvíziszap konvencionális komposztálásának gyors „lebontási” szakasza, de azt követően az „átalakulási” folyamatot elsősorban a giliszták végzik el. A technológiában külön kiegészítő technológiai elemként a szénhidrogén bontást intenzifikáló oltóanyagot alkalmaztunk. A kutatási projekt során meghatároztuk a szükséges technológiai lépéseket és a szennyezőanyag átalakulási folyamatok optimális feltételeit, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság számára mind agronómiai, mind környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve jó minőségű szervesanyag legyen előállítható.

Az érdi kommunális szennyvíziszap magas TPH és réz tartalma megakadályozza annak mezőgazdasági hasznosítását. A projekt keretében igazolásra került, hogy az érdi rothasztott, víztelenített szennyvíziszap 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletben rögzített paraméterek közül az iszap az ásványi olaj (TPH) tartalom és a talajhigiéniai paraméterek tekintetében nem felel meg sem a hulladék státuszú szennyvíziszapokra, sem a szennyvíziszap komposztokra vonatkozó magyarországi határértékeknek.

A projekt keretében megvalósított kisléptékű kísérleteinkben modelleztük a kombinált komposztálási és vermikomposztálási eljárás alkalmazhatóságát az érdi szennyvíziszap esetében. Az eljárás alapanyagai a következők voltak: alapkeverék (rothasztott szennyvíziszap és városi zöldhulladék); alapkeverék és bioszén; alapkeverék és szalma; alapkeverék szalma és bioszén; alapkeverék és gombakomposzt; alapkeverék, gombakomposzt és bioszén. A kísérleti eredmények szerint a giliszták mindegyik vizsgált keverékhez tudtak alkalmazkodni, de az aktivitási és szaporodási vizsgálatok azt igazolták, hogy az adalékanyag-mentes alapkeverék összetétel felelt meg számukra a legnagyobb mértékben. Az oltóanyag jelenléte nem befolyásolta viselkedésüket. A giliszták az alapkeverékben kedvezően befolyásolták a szervesanyag minőségét. Mind a giliszták, mind a TPH bontó oltóanyag képes volt csökkenteni a közegek szénhidrogén szennyeződését. Növényi hormonok tekintetében megállapítható volt, hogy a giliszták élettevékenységének hatására az anyagkeverékekben feldúsult a növényi sejtosztódást szabályozó kinetin koncentrációja.

A prizmás kísérletekben három eltérő prizmaméretet alakítottunk ki az alapkeverékből. A kontroll mellett gilisztával, valamint gilisztával és oltóanyaggal kezelt prizmákat vizsgáltunk. A kapott eredmények egy része nem a giliszták tevékenységére, hanem a félüzemi prizmás kísérlet jellegéből adódóan az alkalmazott komposztálási technológiára vonatkozóan szolgáltatott eredményeket. A giliszták jelenléte egyértelműen pozitívan befolyásolta a komposzt hasznosítása szempontjából kulcsfontosságú TPH tartalom alakulását. A nagyobb csökkenés az oltóanyagos kezelésekben volt tapasztalható. Eredményeink szerint a nagyobb méretű prizmák alkalmazása előnyt jelentett a TPH lebontása során.

A ipari körülmények között megvalósítható vermikomposztálási technológia kifejlesztése érdekében a fenti prizmás kísérlet eredményei alapján speciális beállítást fejlesztettünk (prototípus prizma), amely egyfajta dinamikus modell, napi alapanyag táplálással és gilisztahumusz elvétellel. A gyakorlatilag folyamatos gilisztahumusz letermelést biztosító, kis méretű prototípus prizmát a projekt előrehaladása során átépítettük, illetve téliesítettük, majd a már elsajátított tapasztalatokat felhasználva elkészítettünk egy nagyobb méretű prototípus prizmát. A kifejlesztett prototípus alkalmasnak bizonyult az üzemi méretű tesztelések lebonyolításához.

A kísérletek során előállított legjobb minőségű anyag analitikai vizsgálatára a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet alapján került sor. Az érdi szennyvíziszapból előállított vermikomposzt TPH és a főbb talajhigiéniai paraméterek tekintetében megfelelt a szennyvíziszap hasznosításra vonatkozó határértékeknek. A vermikomposztálás során jelentősen csökkent a TPH és Cu tartalom az iszaphoz képest. A norvég szabályozás szerint a vizsgált vermikomposzt minta már a 2. osztályba sorolható, amely mezőgazdasági területeken, privát kertekben és parkokban felhasználható 20 t/ha/10 év mennyiségben.

A vermikomposztot (gilisztahumuszt) több laboratóriumi kísérletben is vizsgálatuk a projekt során (mind a hazai partnerek, mind a NIBIO). Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a vermikomposztnak van tápanyag utánpótló és talajjavító hatása, illetve alkalmas alapanyag termesztő közeg kialakítása során is.

A projekt eredményeként elkészítettük a vermikomposztálási technológia átfogó leírását, a vermikomposztálási kézikönyvet. Sorra vettük a technológiai lépéseket, részletesen leírtuk a kezelési folyamatokat, elkészítettük a monitoring tervet. Ismertettük a vermikomposztáló telep összes engedélyét és az engedélyekben foglalt előírásokat, a hatósági adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeket.

A projekt keretében elvégzett feladatok teljes körűen a tervezett partnerségi együttműködésben valósultak meg, a kitűzött projektcélok maximális teljesítésével.