Kedves Látogató!

Üdvözöljük az „Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására” című K+F projekt honlapján, mely a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Zöld Ipari Innováció program (HU-09) keretében 2016. évben meghirdetett „Hulladék mennyiségének és a levegő, víz, talaj szennyezésének csökkentése (1. alprogram)” támogatásával jött létre.
A HU09-0095-A1-2016 azonosítószámú projekt az Inno-Water Zrt. (projektgazda), az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (Talajtani és Agrokémiai Intézet) és a Norvég Bioökonómiai Kutatóintézet (Norsk Institutt for Bioøkonomi) közreműködésében valósul meg 2016.05.01. és 2017.04.30. között.
A „Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására” projekt Izlandtól, Liechtensteintől és Norvégiától a Norvég Alapok révén közel 123 millió Ft (404.200 euró) támogatásban részesült.
A projekt fő célja, hogy egy jelenleg hulladék státuszú anyagot – a szennyvíziszapot – biológiai kezelést követően vermikomposzttá alakítsunk át, aminek eredményeként a kész anyag a hazai jogszabályoknak megfelelően talajjavító vagy termelésnövelő anyagként hasznosítható. A megfelelően kezelt szennyvíziszap azon túl, hogy számos értékes, a növények számára hasznos tápanyagot tartalmaz, a talajok szervesanyag utánpótlásának egyik meghatározó eszköze lehet Magyarországon. Az innovatív, újszerű vermikomposztálási technológia túlmutat mind a konvencionális komposztálási, mind a vermikomposztálási technológián, hiszen azok előnyeit hasznosítva igyekszik egy olyan minőségű terméket létrehozni, mely agronómiai és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve ötvözi a két alaptechnológia kedvező hatásait.

Projekt zárás

2017.04.30-án lezárult az „Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására” című projekt, mely az Inno-Water Zrt., az Érd és Térsége Szennyvíz-elvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, valamint Norvég Bioökonómiai Kutatóintézet közreműködésével valósult meg.
A projekt célja a vermikomposztálási és hagyományos komposztálási technológia kombinációján alapuló új technológia kifejlesztése volt, amely segítségével előállítható végtermékben (gilisztahumusz) célzott szennyezőanyagok lényegesen kisebb koncentrációban vannak jelen, mint a kiindulási anyagként tekinthető kommunális, rothasztott szennyvíziszapban.
A szennyvíziszapok konvencionális komposztálásának alternatív vagy kiegészítő technológiája lehet a vermikomposztálás (gilisztás komposztálás), amely során a kiindulási alapanyagba trágyagilisztákat juttatunk, így a szervesanyagok lebontásának és átalakulásának hatékonyságát giliszták tevékenységével növeljük. A szakirodalmi ismereteink, illetve a projektet megelőzően nyert tapasztalataink alapján a vermikomposztálással a konvencionális komposztáláshoz képest agronómiai értékében magasabb színvonalú termék állítható elő a kész anyag olyan tulajdonságai miatt, mint a kedvező szemcseméret-eloszlás, növények számára könnyebben felvehető tápanyagok és növényi növekedés-serkentő vegyületek jelenléte, nagy metabolikus enzim aktivitás, jobb minőségű huminsav és humuszanyag tartalom. Mindezek mellett bizonyos szervetlen szennyezőket a giliszták képesek a közegükből kivonni és szervezetükben akkumulálni, valamint elősegítik a szerves szennyezők bontását is.
A szennyvíziszap vermikomposztálási technológiájának mostani projektünk keretében megvalósított fejlesztése a konvencionális komposztálás alapjaira épült. A fejlesztés lényege, hogy a vermikomposztálás megkezdése előtt lezajlik a szennyvíziszap konvencionális komposztálásának gyors „lebontási” szakasza, de azt követően az „átalakulási” folyamatot elsősorban a giliszták végzik el. A technológiában külön kiegészítő technológiai elemként a szénhidrogén bontást intenzifikáló oltóanyagot alkalmaztunk. A kutatási projekt során meghatároztuk a szükséges technológiai lépéseket és a szennyezőanyag átalakulási folyamatok optimális feltételeit, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság számára mind agronómiai, mind környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve jó minőségű szervesanyag legyen előállítható.
Az érdi kommunális szennyvíziszap magas TPH és réz tartalma megakadályozza annak mezőgazdasági hasznosítását. A projekt keretében igazolásra került, hogy az érdi rothasztott, víztelenített szennyvíziszap 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletben rögzített paraméterek közül az iszap az ásványi olaj (TPH) tartalom és a talajhigiéniai paraméterek tekintetében nem felel meg sem a hulladék státuszú szennyvíziszapokra, sem a szennyvíziszap komposztokra vonatkozó magyarországi határértékeknek.
A projekt keretében megvalósított kisléptékű kísérleteinkben modelleztük a kombinált komposztálási és vermikomposztálási eljárás alkalmazhatóságát az érdi szennyvíziszap esetében. Az eljárás alapanyagai a következők voltak: alapkeverék (rothasztott szennyvíziszap és városi zöldhulladék); alapkeverék és bioszén; alapkeverék és szalma; alapkeverék szalma és bioszén; alapkeverék és gombakomposzt; alapkeverék, gombakomposzt és bioszén. A kísérleti eredmények szerint a giliszták mindegyik vizsgált keverékhez tudtak alkalmazkodni, de az aktivitási és szaporodási vizsgálatok azt igazolták, hogy az adalékanyag-mentes alapkeverék összetétel felelt meg számukra a legnagyobb mértékben. Az oltóanyag jelenléte nem befolyásolta viselkedésüket. A giliszták az alapkeverékben kedvezően befolyásolták a szervesanyag minőségét. Mind a giliszták, mind a TPH bontó oltóanyag képes volt csökkenteni a közegek szénhidrogén szennyeződését. Növényi hormonok tekintetében megállapítható volt, hogy a giliszták élettevékenységének hatására az anyagkeverékekben feldúsult a növényi sejtosztódást szabályozó kinetin koncentrációja.
A prizmás kísérletekben három eltérő prizmaméretet alakítottunk ki az alapkeverékből. A kontroll mellett gilisztával, valamint gilisztával és oltóanyaggal kezelt prizmákat vizsgáltunk. A kapott eredmények egy része nem a giliszták tevékenységére, hanem a félüzemi prizmás kísérlet jellegéből adódóan az alkalmazott komposztálási technológiára vonatkozóan szolgáltatott eredményeket. A giliszták jelenléte egyértelműen pozitívan befolyásolta a komposzt hasznosítása szempontjából kulcsfontosságú TPH tartalom alakulását. A nagyobb csökkenés az oltóanyagos kezelésekben volt tapasztalható. Eredményeink szerint a nagyobb méretű prizmák alkalmazása előnyt jelentett a TPH lebontása során.
A ipari körülmények között megvalósítható vermikomposztálási technológia kifejlesztése érdekében a fenti prizmás kísérlet eredményei alapján speciális beállítást fejlesztettünk (prototípus prizma), amely egyfajta dinamikus modell, napi alapanyag táplálással és gilisztahumusz elvétellel. A gyakorlatilag folyamatos gilisztahumusz letermelést biztosító, kis méretű prototípus prizmát a projekt előrehaladása során átépítettük, illetve téliesítettük, majd a már elsajátított tapasztalatokat felhasználva elkészítettünk egy nagyobb méretű prototípus prizmát. A kifejlesztett prototípus alkalmasnak bizonyult az üzemi méretű tesztelések lebonyolításához.
A kísérletek során előállított legjobb minőségű anyag analitikai vizsgálatára a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet alapján került sor. Az érdi szennyvíziszapból előállított vermikomposzt TPH és a főbb talajhigiéniai paraméterek tekintetében megfelelt a szennyvíziszap hasznosításra vonatkozó határértékeknek. A vermikomposztálás során jelentősen csökkent a TPH és Cu tartalom az iszaphoz képest. A norvég szabályozás szerint a vizsgált vermikomposzt minta már a 2. osztályba sorolható, amely mezőgazdasági területeken, privát kertekben és parkokban felhasználható 20 t/ha/10 év mennyiségben.
A vermikomposztot (gilisztahumuszt) több laboratóriumi kísérletben is vizsgálatuk a projekt során (mind a hazai partnerek, mind a NIBIO). Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a vermikomposztnak van tápanyag utánpótló és talajjavító hatása, illetve alkalmas alapanyag termesztő közeg kialakítása során is.
A projekt eredményeként elkészítettük a vermikomposztálási technológia átfogó leírását, a vermikomposztálási kézikönyvet. Sorra vettük a technológiai lépéseket, részletesen leírtuk a kezelési folyamatokat, elkészítettük a monitoring tervet. Ismertettük a vermikomposztáló telep összes engedélyét és az engedélyekben foglalt előírásokat, a hatósági adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeket.
A projekt keretében elvégzett feladatok teljes körűen a tervezett partnerségi együttműködésben valósultak meg, a kitűzött projektcélok maximális teljesítésével.

Zárókonferencia – Beszámoló

2017.04.25-én sikeresen lezajlott az „Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására” című projekt Zárókonferenciája az Inno-Water Zrt., az Érd és Térsége Szennyvíz-elvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, valamint Norvég Bioökonómiai Kutatóintézet közreműködésével.

Zárókonferencia – Meghívó

Az Inno-Water Zrt., az Érd és Térsége Szennyvíz-elvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, valamint a Norvég Bioökonómiai Kutatóintézet tisztelettel meghívják Önt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld Ipari Innováció program (HU 09) keretében támogatott „Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására” című projekt zárókonferenciájára.

Időpont: 2017.04.25. Kedd 9:00
Helyszín: 2030 Érd, Alsó u. 1. Polgárok háza
Meghívó és előzetes program: Konferencia Meghívó 2017.04.25.